Balassa Bernadettet Max Weber klasszikus műve, „A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme” inspirálta.

Második alkalommal rendeznek konferenciasorozatot a győri egyetemen azzal párhuzamosan, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma meghirdette az Új Nemzeti Kiválóság programot a felsőoktatásban résztvevők számára. A Széchenyi-egyetemre hetven érvényes pályázat érkezett be hallgatóktól, doktoranduszoktól, ezekből 34-et nyilvánított nyertesnek a bíráló bizottság. Három egymást követő héten az alap és mesterképzésben résztvevő hallgatók, a doktoranduszok és doktorjelöltek, valamint a posztdoktorok számolnak be tudományos munkájukról. Tegnap a doktorandusz kategóriában nyertes pályázók mutatták be eredményeiket.

A résztvevőket Dr. Kóczy T. László egyetemi tanár, az ÚNKP bíráló bizottság, egyben az Egyetemi Doktori Tanács elnöke köszöntötte. Felidézte, hogy amikor ide került az egyetemre, az egyik legkellemesebb élménye az volt, hogy minden rendezvényt szép zene kísér. Tegnap sem volt ez másként. Az Új Nemzeti Kiválósági Program egyik alapképzési nyerteseként lépett fel gitártriójával Molnár Levente, és újragondolt spanyol szerenáddal lepte meg a közönséget. A Művészeti Kar növendéke zenei átiratok készítéséhez nyert el ösztöndíjat, például gitártrióra hangszerel át darabokat, és adja is elő azokat.

A doktoranduszok szakmai előadásai a műszaki, a gazdaság és a társadalomtudományi területeket egyaránt átölelték. Balassa Bernadett (témavezetője Dr. Somogyi Ferenc) például a zsidó és a keresztény felekezetek Közép- és Kelet-Európa gazdaságára gyakorolt hatását vizsgálja.  2010-ben került a kezébe Max Weber klasszikus műve, „A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme”.  Ennek kapcsán merült fel benne, hogy régiónkban kutasson. Tizenhárom országra kiterjedően végzett elemzést. Azt vizsgálta, hogy a vallási és a fejlettségi mutatók között van-e összefügés Közép-Európa jelenkorában.

Egy modellt is felállított arra, hogy a vallásosság milyen módon hat a fejlettségi mutatókra. Lépcsőfokról lépcsőfokra arra jutott, hogy a vallási diverzitás hat az egyházlátogatásra, az egyházlátogatás a személyes hitre, az istenben és a bűnök létezésében való hit az iskolázottságra, az iskolázottsági szint a GDP-re, a GDP pedig a várható élettartamra. Érdekesség, hogy Közép-Európában nem azokban az országokban járnak legtöbben templomba, ahol magas fogú a vallási diverzitás, hanem ott, ahol egyetlen felekezet dominálja a vallási térképet.

A világ leghatékonyabb algoritmusát alkotta meg Tüű-Szabó Boldizsár az utazó szerelő probléma megoldására.

Tüű-Szabó Boldizsár (témavezetői Dr. Földesi Péter és Dr. Kóczy T. László) a baktériumok evolúciós megoldásait hívta segítségül az úgynevezett Utazó Ügynök Probléma és különböző változatainak kezelésére. Az alapfelvetés szerint az utazó szerelőnek megadott helyek sokaságára kell ellátogatnia. Meg kell határozni, hogy milyen sorrendben, merre menjen, az a feladat, hogy az egyes helyekig megtett utak összege minimális legyen. A megközelítési mód ügyfélcentrikus, minél kevesebb várakozási időt céloz meg.

Boldizsárék a bakteriális evolúciót vették alapul az útvonaltervező algoritmus kidolgozásához. A baktériumok információcsere alapján javítják a tulajdonságaikat, ugyanígy az algoritmus is információáramlással finomít az egyes útvonalakon. A referencia feladatokon tesztelve rövidebb úthosszakat adott, mint a korábbi megoldások, és a futtatása is gyorsabb volt. Vagyis ma a világon a Széchenyi István Egyetemen kidolgozott módszer a leghatékonyabb a felvetett probléma megoldására.

A többi előadó, Hajdu Flóra (témavezetője Dr. Molnárka Győző), Horváth Krisztián (témavezetője Dr. Kuczmann Miklós), Károlyfi Kitti (témavezetője Dr. Papp Ferenc), Kocsis Szürke Szabolcs (témavezetője Dr. Lakatos István), Korcz Evelin (témavezetője Dr. Varga László), Mika Péter (témavezetője Dr. Horváth Balázs), Ősz Olivér (témavezetője Dr. Hegyháti Máté) és Berkes Judit (témavezetői Dr. Filep Bálint és Dr. Rechnitzer János), Sziová Brigita (témavezetője Dr. Nagy Szilvia) és Zorkó Eszter (témavezetője Dr. Zajdó Krisztina) is nagyon érdekes témákat taglalt. 

A bíráló bizottság elnöke, Dr. Kóczy T. László zárszavában színesnek ítélte a konferenciát, összességében pedig a teljes évet sikeresnek. Jól teljesítettek a doktoranduszok és doktorjelöltek. Persze az lesz az igazi mérője a témáik sikerének, hogy milyen színvonalas folyóiratokban tudják publikálni azokat. „Publish or perish”, mondják a nagyvilágban, vagyis egy tudományos munka akkor lehet igazán értékes és maradandó, ha azt mások is megismerhetik, a tudományos karrier pedig akkor lehet sikeres, ha folyamatos publikációk kísérik.

Dr. Kóczy T. László arra bíztatta a doktoranduszokat, hogy színvonalas folyóiratokban publikálják eredményeiket.