Dr. Hegyháti Máté gyártási rendszerek optimalizálására fejleszt evolúciós algoritmusokat.

Az alap és mesterképzésben részt vevő hallgatók, a doktoranduszok és doktorjelöltek után tegnap fiatal posztdoktorok, adjunktusok, docensek, professzorok tartottak előadást tudományos tevékenységükről a Széchenyi István Egyetemen. A tudományágak széles spektruma jelent meg, az állam- és jogtudományon keresztül a műszaki tudományokon át a gazdaságtudományig. Az előadássorozat is rávilágított arra, hogy a győri egyetemen az oktatás mellett a kutatómunka is gyakorlatorientált, azont túl természetesen, hogy komoly tudományos értékkel, nemzetközi ranggal is bír. A témák aktuális problémákra fókuszálnak, több közülük az ipar, a gazdaság, a jog, vagy akár a civil társadalom számára közvetlenül hasznosítható.

Dr. Hatwágner F. Miklós műszaki- és menedzsmentproblémák modellezésével foglalkozik úgynevezett Fuzzy Kognitív Térképek segítségével. A menedzsment-, gazdasági és egyéb problémák elemzési módszerével néha hatalmas méretű modell keletkezik, amivel később már nagyon nehéz dolgozni annak ellenére, hogy egyébként precízen írja le a jelenséget. Az Informatika Tanszék vezetője kutatótársaival olyan egyensúlyi állapotot talált, ami még kellően precíz, de már nem túl nagy ahhoz, hogy dolgozni lehessen vele. Ehhez algoritmust készítettek, illetve ennek paraméterezésére tettek ajánlásokat. Így például egy konkrét integrált hulladékkezelési rendszer modellezésében a kezdetben kezelhetetlenül nagy halmazból el lehetett jutni egy olyan állapotig, ami már áttekinthető, használható a gyakorlatban, emellett kellően precíz is ahhoz, hogy megfelelő eredményeket adjon. Fontos mérföldkő, hogy a kutatás publikációja az egyik legrangosabb nemzetközi folyóiratban, a TFS-ben is megjelent.

Dr. Erdős Csaba „Népszavazási modellek az elmélet, a normák és a gyakorlat szintjén” címmel tartott előadást. Kiemelte, hogy az utolsó népi kezdeményezést, a „Vizet a Dunába” összefogást éppen Győrben vitték sikerre, a gyümölcse pedig napjainkban érik be. Komplex kutatási-oktatási programjából prezentált kutatásrészletének fő üzenete az volt, hogy az alkotmánybíróság, a jogalkotó, illetve a jogtudomány képviselői sem a szűkebb értelemben vett alkotmányjogtudományban, sem a tágabb értelemben vett államelméletben nem tisztázták azt, hogy pontosan mit jelent a közvetlen demokrácia. Annak érdekében, hogy a tudományos konszenzust megkönnyítse, az Alkotmányjogi és Politikatudományi Tanszék adjunktusa javaslatot tett a „közvetlen demokrácia” definíciójára.

Dr. Erdős Csaba kiemelte, hogy az utolsó országos népi kezdeményezést, a „Vizet a Dunába” kampányt Győrben vitték sikerre.

Dr. Reisinger Adrienn az aktív állampolgárságot kutatja a gyakorlatban. Az egyetemi docens értelmezésében az az aktív állampolgár, aki a hétköznapi tevékenységei során érdeklődést mutat a szűk családi, baráti körén túl más emberek, közösségek, társadalmi és gazdasági folyamatok iránt, és valamilyen formában cselekszik is egy szebb és jobb társadalomért akár úgy, hogy többféle tevékenységet folytat, akár úgy, hogy „csak” néhány területen, de ott rendszeresen aktív. A Gazdaságtudományi Kar dékánhelyettesének kutatása segítséget, fogódzót ad a cilvil szervezeteknek is.

Dr. Nagy Szilvia „Waveletek és entrópiák”, Dr. Nyéki Anikó Éva a „Növénynövekedési modellek fejlesztése a precíziós növénytermesztés rendszerének megfelelően”, Dr. Fischer Szabolcs „A vasúti zúzottkő ágyazat innovatív típusú aprózódás-vizsgálata” címmel tartott előadást. Dr. Kapcsándi Viktória a tejcukor alapú alkoholos ital előállításának lehetőségét mutatta be. Dr. Kuczmann Miklós pedig a villamos forgógépekben fejlődő veszteségek modellezésével a villamos hajtású járművek felé nyíló világban végez fontos kutatást. Nagyné Dr. Szabó Andrea a Duna felső-magyarországi szakaszán felszíni vízmintákban, és Győr levegőjében vizsgálta a környezetszennyező, egészségre káros policiklusos aromás szénhidrogének és nehézfémek jelenlétét. Dr. Hegyháti Máté üzemetetési feladatok optimális megoldására, gyártási rendszerek optimalizálására kutat automataelméleti és kielégíthetőségen alapuló módszereket, evolúciós algoritmusokat.

Dr. Németh Imre Ottó a bűntetőjog paradigmaváltását taglalta a XXI. század hajnalán. A Bűnügyi Tudományok Tanszék docense szerint manapság már rengeteg olyan jelenségről beszélünk, ami meghaladja a XX. századi bűntetőjogi gondolkodást. Elég rávilágítani arra, mit kezdünk a modern kori terrorizmus kérdésével, az önvezető járművekkel, vagy a kiberbűnözéssel. Ezek mind-mind olyan kihívások, amik nehezen megoldhatóak azzal a fogalmi rendszerrel, ami a XIX-XX. században alakult ki. Egyszerű példát hozott az önvezető járművekkel kapcsolatban. Bűncselekményt csak természetes személy tud elkövetni, viszont ha egy önvezető jármű okoz közlekedési balesetet, kit fognak azért felelősségre vonni?

Dr. Kóczy T. László, az Egyetemi Doktori Tanács és az ÚNKP bíráló bizottságának elnöke zárszavában kiemelte, hogy a nemzetközi, magas színvonalú folyóiratokban megjelent, anonim, független bírálók által elismert publikációk jelentik a tudományos munka igazi fokmérőjét, és ezt az utat ajánlotta minden kutatónak.

Az Új Nemzeti Kiválósági Program bíráló bizottságának jelenlétében hangzottak el a színvonalas előadások.