Tiszteletbeli doktorok

A Széchenyi István Egyetem Tiszteletbeli Doktori Címet adományozott az alábbi kollégáknak:

Dr. Czinege Imre
Szenátusi határozat száma: 120/2021 (VIII.30.)

 

Dr. Nagy János
Szenátusi határozat száma: 98/2021 (VI.28.)

 

Dr. Radu-Emil Precup
Szenátusi határozat száma: 160/2019. (VIII.29.)

 

Dr. Várlaki Péter
Szenátusi határozat száma: 28/2019. (II.25.)

 

Dr. Gáspár László
Szenátusi határozat száma: 277/2018. (XII.17.)

 

Dr. Veress József
Szenátusi határozat száma: 194/2018. (VIII.27.)

 

Dr. Knáb Erzsébet
Szenátusi határozat száma: 210/2018. (IX.24.) 
Knáb Erzsébet egyetemi tanulmányait germanisztika és történelem szakon Greifswaldban, az Ernst Moritz Arndt Egyetemen folytatta. Diplomáját 1980-ban vette át. Doktori címet 1993-ban a Pécsi Tudományegyetemen szerzett germanisztikai nyelvészet témakörben.
Szakmai életútját a bajai Frankel Leó Német nyelvű Gimnáziumban német-történelem szakos tanárként kezdte. 1984-től a Budapesti Külkereskedelmi Főiskola, 1985-től 1991-ig az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Germanisztikai Intézetének oktatója.  Továbbiakban oktatott a bajai Eötvös József Tanítóképző Főiskolán, a Pécsi Tudományegyetemen. Aktív szerepet vállalt németországi, ausztriai és magyarországi felsőoktatási intézmények közötti együttműködés kialakításában.
1994-től 2011-ig a bajai Magyarországi Németek Művelődési Központjának főigazgatója volt.
2011-től az Audi Hungaria Motor Kft Oktatási és Tudományos Kooperációk vezetője, majd a Személyügyekért Felelős ügyvezető igazgatója. 2017-től az Audi Hungaria Zrt. igazgatóságának tagja.
Vezetőként elkötelezett a felsőoktatás és az ipar közötti sokoldalú együttműködés kialakításáért, erősítéséért. Számos olyan program kezdeményezője, megvalósításának irányítója, amely követendő példaként szolgál a felsőoktatás és az ipar együttműködésére.
Kezdeményezője és támogatója volt a Széchenyi István Egyetem és az Audi Hungária által közösen fenntartott tanszékek, majd az Audi Hungaria Járműmérnök Kar megalakításának.
A vállalat általa bevezetett gyakornoki programja több száz hallgató számára biztosít folyamatosan lehetőséget arra, hogy elméleti felkészültségüket gyakorlati ismeretekkel, tapasztalatokkal egészítsék ki.
Knáb Erzsébet egyik kezdeményezője volt a duális felsőoktatási képzés bevezetésének. Tagja a Duális Képzési Tanácsnak és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Felsőoktatási Kollégiumának.
A Magyar Tudományos Akadémia, az Egyetem és az Audi Hungaria együttműködésével indult a Célzott Lendület Program. Az Akadémiai és az Audi támogatásával elsőként Győrben jött létre kutatócsoport, amely a vállalat által meghatározott kutatási programon dolgozik.
Az Universitas Kft keretében Audi Hungaria Intézet megalakítását kezdeményezte, amely a vállalat által kezdeményezett és finanszírozott kutatási-fejlesztési feladatokat teljesíti az egyetemi oktatók szakmai-tudományos potenciáljának bázisán.
Elnöke a Széchenyi István Egyetem Konzisztóriumának.
Tagja több Német-magyar szövetségi és tartományi kormányközi vegyes bizottságnak.
Sikerekben gazdag életútját számos kitüntetéssel ismerték el. Ezek közül kiemelkedik a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt, a Német Szövetségi Köztársaság Szövetségi Érdemkeresztje, a Wahrmann Mór érem, Baja Város Díszpolgára cím.
Knáb Erzsébet irányításával a Széchenyi István Egyetem és az Audi Hungária Motor Zrt. együttműködése az oktatás és a tudományos munka terén az elmúlt években dinamikusan fejlődött és például szolgál más intézmények, gazdasági szereplők számára is. A megtisztelő professzori cím adományozásával a Szenátus elismerését fejezi ki az Egyetem és az Audi közötti sokoldalú kapcsolat megteremtése érdekében tett erőfeszítéseiért és az egész hazai felsőoktatás számára fontos duális képzési formák fejlesztéséért. Az oktatói közösség tiszteletbeli tagjaként számít további aktív részvételére az Egyetem előtt álló célok megvalósításában.

Dr. Keviczky László
Szenátusi határozat száma: 193/2018. (VIII.27.) 
Keviczky László professzor úr a hazai egyetemi és akadémiai élet, a nemzetközi tudományos élet ismert és elismert alakja, aki hosszú és sikerekkel teli életpályája során nagyon sokat tett az akadémiáért, a felsőoktatásért. Tudományos közéleti tevékenységét elsősorban az MTA–n belül, a BME és a SZE professzoraként oktatási, tudományos képzési programokban végezte.
Az akadémiai szférában a Magyar Tudományos Akadémia Számitástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének igazgatója, majd két ciklusban az MTA főtitkára, ezt követően ismét két ciklusban alelnöke volt. Vezetése alatt alakította át a SZTAKI tudományos struktúráját egy anyagilag és tudományosan is sikeres szervezetté, főtitkársága alatt vitte végig az MTA intézményhálózatának konszolidációját.
A Magyar Tudományos Akadémia főtitkáraként kiemelkedő szerepe volt az új akadémiai törvény parlamenti elfogadásában.
A Bolognai Rendszerre való áttérést a kezdetektől fogva támogatta a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságban vállalt szerepével. Öt évig volt az Informatikai Bizottság elnöke és a Plénum tagja. A SZE megalapítása óta segíti az egyetemmé válás folyamatát. Ő alapította meg a Műszaki Informatikai Szakot, valamint az Egyetem Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskoláját, melynek első vezetője volt. A Szabályozástechnika jegyzete emblematikus jelentőségű a felsőoktatásban, angol változatából (Control Engineering) több külföldi egyetemen is oktatnak. A BME-n az egyetem elvégzése óta, a SZE-n megalapítása óta tanít.
Keviczky László kutatási területe az irányításelmélet és alkalmazásai ipari folyamatok és rendszerek automatizálásában. A hazai irányítási rendszer kutatások legjelentősebb iskolateremtő tudósa. Hazai kutatási kultúrájának kialakítója, a kutatási diszciplinának a nemzetközi tudományos életbe való integrálásának vezető egyénisége.
A nemzetközi tudományos irányokkal összhangban rendszeridentifikációs célú mérési kisérletek tervezése területén önálló eredményekkel lépett fel, rangos konferenciákon és folyóiratokban publikált. Számos új identifikációs módszert dolgozott ki korlátozott bonyolultságú lineáris és nemlineáris modellek paraméterbecslésére és optimális irányítására. A későbbiekben a sokváltozós rendszerek elméletében, az adaptív irányítási rendszerek különböző megoldásaiban ért el nemzetközi szinten jelentős eredményeket.
Nagyon fontosnak tartja a nemzetközi együttműködések során folytatott kutató munkát a legfejlettebb országokkal. Sokéves közös kutató-fejlesztő munkát végzett a német Krupp-Polysius céggel a cementipar területén, a versenyben valamennyi német egyetemet megelőzve. A rendszerváltás előtt az első USA NSF projektnek volt a magyar vezetője 1977 és 1984 között. A University of Minnesota kutatóival a BME Automatizálási Tanszékéről az ő kutatócsoportja működött együtt. A rendszerváltás után a US ARMY Research Office (ARO) első hazai projektjének volt a vezetője 1991 és 1994 között. Megalapítója volt és az indításában kulcs szerepet vállalt az European Science Foundation első nemzetközi programjának a mérnöki tudományok területén.
Külső tagja a Svéd Királyi Mérnöki Akadémiának, a Lengyel Tudományos Akadémiának, az Európai Tudományos és Művészetei Akadémiának. Tanítványai közül több akadémikus, számos tanszékvezető, másfél tucat doktorandusz és több ezer diák viszi tovább tudományos iskolájának tanításait, emberi és minőségi értékeit.
Keviczky László kivételes hozzájárulást tett tudományágának műveléséhez, oktatásához és alkalmazásához, valamint hazai eredményeink nemzetközi elismertetéséhez, továbbá fáradthatatlanul dolgozott a hazai akadémiai és felsőoktatási közösségért, ezen belül a Széchenyi István Egyetem hazai és nemzetközi elismertségéért.

Dr. Bihari Mihály
Szenátusi határozat száma: 190/2018. (VIII.27.) 
Dr. Bihari Mihály professzor az Magyar Tudományos Akadémia doktora, a hazai politológus képzés létrehozója. Tudományszervező és felsőoktatás-politikai tevékenységét több hazai felsőoktatási intézmény és kutatóhely érdekében fejtette ki. Alapító atyja és megszervezője a győri jogászképzésnek. Bihari professzor 1992 és 1995 közötti áldozatos munkájával, a legjobb jogászprofesszorok Győrbe invitálásával és a helyi szakemberek összefogásával, valamint a Széchenyi István Főiskola vezetőinek közreműködésével jött létre az az oktatási intézet, amely később önálló jogi kari státuszt nyert. Az egyetemi rang eléréséhez nélkülözhetetlen új tudományterület megszervezésén túl Bihari Mihály személyes felelősséget és garanciát vállalt a jogászképzés hosszútávú sikeréért és kimagasló minőségéért.
1977-től az MTA Társadalomtudományi Intézetének tagja, majd az MTA Szociológiai Kutatóintézet helyettes igazgatója, később az MTA Politikatudományi Intézet pártszociológiai kutatások osztályának vezetője. 1993-tól az akadémia doktora.
Az MTA több testületénél látott el vezetői feladatokat: a Politikatudományi Bizottság elnöke, közgyűlésének doktori képviselője. A Magyar Politikatudományi Társaság tagja, 1992–1994 között elnöke, a Társadalomtudományi Szemle című folyóirat felelős szerkesztője és főszerkesztője is volt. Jelenleg a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karán kiadott tudományos folyóirat, a Jog- Állam- Politika főszerkesztője, szellemi vezetője.
Bihari professzor tudományos, oktatói és oktatásszervezői tevékenysége mellett évtizedek óta kiemelkedő szereplője a hazai tudományos és politikai közéletnek. Egyebek mellett a nyolcvanas években a Művelődési Minisztérium egyetemi és főiskolai főosztályának vezetője, majd a rendszerváltás után országgyűlési képviselő, (az 1994-ben elfogadott Házszabály egyik vezérszónoka), 1999-2008 és 2010-13 között alkotmánybíró, 2005-2008 között az Alkotmánybíróság elnöke.
Alkotmánybírói tevékenysége nyomán több alkotmányos elv, intézmény és érték értelmezéséhez járult hozzá. Elkötelezett híve a demokratikus jogállamnak és a demokratikus alkotmányos értékek érvényesülésének, az általa gondozott alkotmánybírósági határozatok, de külön- és párhuzamos indoklásai is a hazai közjogtudomány számára igazodási pontként szolgálnak.
Bihari Mihály tudományos, oktatói, valamint tudomány- és oktatásszervezői tevékenységéért számos kitüntetésben részesült, egyebek között: Bibó István-díj (1996); Magyar Felsőoktatásért Emlékérem (1999); Deák Ferenc-díj (2009), Magyar Érdemrend középkereszt a csillaggal polgári tagozata kitüntetés (2013), magyar tudomány kategóriában Príma Díjas (2016).
Bihari Mihály 2013. február 24-én töltötte be 70. életévét, egyetemi tanári állásának megszűnte után részére Egyetemünk Szenátusa a professor emeritus címet adományozta. Emeritusként továbbra is aktív tagja maradt a kari közösségnek: előadója a politológia tárgynak, témavezetői feladatokat lát el az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolában, valamint főszerkesztője a Jog-Állam-Politika c. folyóiratunknak.

Prof. Dr. Horváth József
Szenátusi határozat száma: 90/2018. (V.28.) 
1936. január 23-án született Keszthelyen. A keszthelyi Vajda János Gimnáziumban 1954-ben szerzett érettségi bizonyítványt követően 1957-ben a keszthelyi Mezőgazdasági Akadémián okleveles agronómus, majd 1960-ban az egyetemi rangra emelt keszthelyi Agrártudományi Főiskolán okleveles agrármérnöki diplomát szerzett. Horváth József 1963-ban a gödöllői Agrártudományi Egyetemen megszerezte a mezőgazdaságtudomány doktora címet, 1967-ben a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, és 1977-ben a mezőgazdasági tudományok doktora (az MTA Doktora) lett. Az MTA 1995-ben levelező taggá, 2001-ben rendes taggá választotta. 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki.
Kutatói pályafutása során nemzetközileg is elismert eredményeket ért el a tudományra nézve új vírusok leírásával, a növényvírusok gazda-parazita kapcsolatainak vizsgálatával, a géncentrumok vírusrezisztencia forrásainak in situ tanulmányozásával, a vízi- és mocsári növények vírusfogékonyságának megállapításával és társnemesítőként Keszthelyen vírus- rezisztens paprika- és bab fajták előállításával.
Hat évtizedes kutatói-oktatói-tudományszervezői pályafutása során számos elismerésben részesült.
Horváth József felsőoktatási, kutatási kapcsolatai az 1957-ben egyetemi rangra emelt keszthelyi Agrártudományi Főiskolán bontakoztak ki. A szintén egyetemi rangra emelt mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskolán 1963-ban megalakult Növényvédelmi Tanszéken – amelyet 1972-ig Milinkó István vezetett – szoros szakmai együttműködést alakított ki Kuroli Gézával (1936-2016), aki később, 1972-2003 között a tanszék vezetője, majd az egyetem rektor helyettese és dékánja lett. Kapcsolataik a burgonyavírusok, a levéltetűvektorok és a vírusok epidemiológiai tanulmányozására terjedtek ki. Ez a kapcsolat akkor sem szűnt meg, amikor a mosonmagyaróvári kart a Nyugat-magyarországi Egyetemhez (Sopron) integrálták. Több mint fél évszázados együttműködésük során a kari- és egyetemi tanácsban, az MTA-MÉM Növényvédelmi Szakbizottságában, a Magyar Növényvédelmi Társaságban, az MTA Növényvédelmi Tudományos Bizottságban, a Veszprémi Akadémiai Bizottságban (VEAB) vezető pozíciókban szolgálták a mosonmagyaróvári, a keszthelyi egyetemi karok és a magyarországi növényvédelem érdekeit. Együttműködtek az aspiráns képzésben, doktori iskolák vezetőiként pedig hozzájárultak a színvonalas tudományos doktor képzéshez.
2000 és 2007 között részt vett a mosonmagyaróvári kar posztgraduális (növényvédelmi szakmérnöki szak) képzésében a virológia, fitoplazmatológia, szántóföldi növénybetegségek és növényvédelem tárgyak oktatásában, diplomadolgozatok irányításában, -bírálatában és a vizsgáztatásban.
Horváth József szoros szakmai kapcsolatban volt a mosonmagyaróvári kar Kertészeti Tanszékével, Nagy György (1961-1991) tanszékvezető egyetemi tanárral is a csillagtök (patisszon) honosításával és a „különleges tökfélék” vírusfogékonyságának és vírusrezisztenciájának vizsgálatával kapcsolatban.
1977-ben ismerkedett meg Czimber Gyulával (1936-2008) egyetemi tanárral a mosonmagyaróvári kar Növénytani és Növényélettani Tanszék vezetőjével. Együttműködésük a növény-identifikációban, a növények és a vírusok közötti kapcsolatok megismerésében, közös tudományszervező munkájuk az MTA bizottságaiban és a VEAB, valamint az Európai Gyomkutató Társaságban (European Weed Research Society) nyilvánult meg.
Oktatási-tudományos tevékenységében fontos szerepe volt Dohy János (1905-1990) professzornak is, aki az 1944/45-ös években a keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia Növénytani és Állattani Tanszékének vezetője, majd 1954-től a mosonmagyaróvári Akadémia tanára volt.
Az utóbbi évek együttműködései közül érdemes kiemelni Reisinger Péterrel a mosonmagyaróvári kar tanszékvezető egyetemi tanárával kapcsolatos közös oktatási tevékenységet és a 2000-ben Mosonmagyaróváron közösen alapított „Magyar Gyomkutatás és Technológia” c. tudományos folyóiratot, amely fontos szerepet tölt be a hazai herbológusok, botanikusok, növényvédő szakemberek és Ph. D. hallgatók tudományos eredményeinek közlésében.
Szakmai és tudománypolitikai szempontból Horváth Józsefnek fontos szerepe volt a mosonmagyaróvári egyetemi kar két professzorának, Schmidt János 2001-ben és Neményi Miklós 2010-ben történő akadémikussá választásában.
Horváth József az egyetemi névváltozások, integrációk és több együttműködő professzortársának elvesztése ellenére szoros kapcsolatot tart fent a kilencedik nemzedéket nevelő keszthelyi és mosonmagyaróvári egyetemi intézmények jelenlegi munkatársaival, nem feledve a több mint két évszázados hírnév és közös értékek megőrzését.

Dr. Sótonyi Péter
Szenátusi határozat száma: 43/2018. (II.26.) 
Dr. Sótonyi Péter 1954-ben született Mosonmagyaróváron. Állatorvosdoktori diplomáját 1979-ben szerezte az Állatorvostudományi Egyetemen, ahol 1985 óta dolgozik. Az Állatorvostudományi Egyetem rektora, az Anatómiai és Szövettani Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, a Semmelweis Egyetem és a Kaposvári Egyetem Tiszteletbeli Doktora, A Magyar Lovassport Szövetség alelnöke. A Magyar Olimpiai Bizottság tagja.
Állatanatómia tárgykörben számos tantárgy oktatója magyar és német nyelven. Hallgatói értékelés alapján 44 alkalommal nyerte el a legjobb oktató címet, 1999-ben az „Év oktatója Magyarországon” fődíjjal ismerték el tanári tevékenységét. A Mindentudás Egyetemen 2005-ben „Az állatok mozgásának elemzése” címmel tartott előadást.
Tudományos munkásságát eddig 47 eredeti tudományos közlemény jelzi, amelyek impaktfaktora 83,491, a független idézetek száma 1753. Szerzője, illetve társszerzője 10 könyvnek és egy nagysikerű anatómiai CD-ROM-nak, amelyek magyar, angol, német, japán és szlovák nyelveken jelentek meg. Ismeretterjesztő közleményeinek száma 17, hazai és nemzetközi konferenciákon több 100 előadást tartott.
Rendszeresen oktat, illetve kutat a kölni, a bécsi, a berlini, a temesvári egyetemeken és 2004-től vendég professzora az amerikai Yale Egyetemnek, a Semmelweis Egyetemmel több, mint negyed évszázada tart fenn aktív oktatási, tudományos és tudománypolitikai kapcsolatot.
Az MTA doktora, a Semmelweis Egyetem Doktori Tanácsának külső tagja, Egyetemi TDK elnök, a Magyar Anatómusok Társaságának elnöke, a Magyar Országos Állatorvos Egyesület elnöke, a Magyar Állatorvosok Világszervezetének alelnöke, a Magyar Állatorvos-történelmi Társaság elnöke, az Európai Állatorvos-anatómus Társaság vezetőségének tagja, a Nomina Anatomica Veterinaria szerkesztőbizottsági tagja, a XXVII. Európai Állatorvos-anatómus Kongresszus elnöke, az Állatorvos-anatómusok Világszövetségének alelnöke.
Meghatározó szerepet játszott az Egyetem kétlépcsős akkreditációjának elnyerésében, amely az jelenti, hogy az Állatorvostudományi Egyetemen szerzett diplomát Európa szerte mindenféle honosítási eljárás nélkül elfogadják. A vizsgáló bizottság elismerte azt az összefogást, amelyet valamennyi dolgozó és hallgató bizonyított az eljárás során.
Sótonyi Péter 2012-ben kezdeményezte az Állatorvostudományi Egyetem önállóvá válását, amelynek célja a nemzetközi oktatási és tudományos életben a saját arculattal történő megjelenés, hiszen a 230 éves múltra visszatekintő, egyetlen hazai állatorvos-képző intézmény mindig is akkor tudott a legeredményesebben működni, amikor független volt. Ezen szándékát a Kormányzat támogatta, így 2016. július 1-től újra önálló Állatorvostudományi Egyetemmé vált.

Thomas Faustmann
Szenátusi határozat száma: 146/2014 (IX.1.) 
Thomas Faustmann 1991-ben a Hannoveri Egyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet. Pályafutását a Volkswagen konszernnél kezdte Salzgitterben. 1992-től Wolfsburgban a Központi Termelés Folyamat-tervezésnél dolgozott gyártástervezőként. 1995-től tölt  be vezetői pozíciót.
Karrierjét 2002-től az Audi Hungariánál folytatta termelésért felelős ügyvezető igazgatóként.
2004 április 1-től az AUDI HUNGARIA MOTOR Kft ügyvezető igazgatója.
Thomas Faustmann vezetésével a Széchenyi István Egyetem és az Audi Hungária kapcsolatában új korszak kezdődött.
A vállalat működését, a motortechnika és a járműfejlesztés legújabb eredményeit bemutató előadás sorozat a hallgatók és a győri szakemberek körében évek óta egyaránt népszerű.
A termelés és az egyetemi oktatás közötti kapcsolat erősítés érdekében kezdeményezte a vállalati szakemberek közvetlen részvételét a szaktanszékek munkájában. Megalakult az Audi Hungária Belsőégésű Motorok Tanszék és a vállalat támogatásával felépült a modern laboratórium és a tanszék épülete. A közösen működtetett tanszékek száma fokozatosan bővült. Az Audi Hungária Tanszékcsoport keretében ma már négy tanszék működik. Az egyetemi oktatók és a vállalati szakemberek közös munkája új ismeretkörökkel, értékekkel, kapcsolatrendszerrel gazdagította képzési kínálatunkat. A múlt tanévben a műszakiak mellett már pénzügyi tantárgyakkal is bővült oktatási együttműködésünk.
Aktívan és hatékonyan támogatta a gyakorlatorientált mérnökképzés új formáinak bevezetését. A practing, a duális képzés, a gyakornoki programok az Audi Hungaria Motor Kft.-nél vonzó szakmai, karrierépítési feladatokkal motiválják hallgatóinkat.
Thomas Faustmann kezdeményezésére indult el az Egyetemen a Formula Student mozgalom. A hallgatók a világon egyedül álló módon új motort fejlesztettek ki. Ebben a versenyévadban pedig már önálló járművel arattak nemzetközi sikert.  Mindennek köszönhetően évről-évre nő a mérnökhallgatók száma az Egyetemen.
Thomas Faustmann fontosnak tartja, hogy az egyetem oktatói részt vegyenek a vállalatnál folyó kutatási-fejlesztési tevékenységben. Kezdeményezésére alakult meg az Audi Hungária Intézet, melynek felügyelőbizottságában személyesen is részt vesz.
Az Egyetem és a vállalat szakmai-tudományos együttműködésének eredményeként a konszern tribológiai kutatási központja a győri vállalat lett. A közös munka elismerését fejezi ki, hogy a tribológiai világkonferencia állandó helyszínévé vált Győr.
Thomas Faustmann a vállalat és az egyetem széleskörű kapcsolatainak kiépítésében személyesen is példát mutat. Részt vesz az intézmény tudományos-szakmai rendezvényein, ezeken értékes előadásokat tartott többek között szűkebb szakterületéről a gépjármű motorok fejlesztési kérdéseiről, a mérnökképzésről, a jövő műszaki értelmisége feladatairól is.
Thomas Faustmann tevékeny részt vállal a gazdaság és a felsőoktatás közötti együttműködés győri modelljének kialakításában, fejlesztésében, hazai és nemzetközi széles körű elismertetésében.

Frank Orton
Szenátusi határozat száma: 108/2014 (VI.30.) 
Frank Orton a svédországi Malmöben született 1942. szeptember 13-án. Középiskolai és egyetemi tanulmányait Svédországban és az Egyesült Államokban végezte.
Szakmai pályáját bíróként kezdte, és az a scaniai helyi bíróságoktól a svéd legfelsőbb bíróságig ívelt.
Frank Orton egész szakmai és tudományos munkásságát az emberi jogok biztosítása és érvényesülése iránti mély elkötelezettség hatotta át.
Frank Orton azon kevesek közé tartozik, aki két államban, saját hazájában, Svédországban és egy másik országban, Bosznia és Hercegovinában volt ombudsman és hivatali beosztásánál fogva az emberi jogok védelmezője.
A svédországi kisebbségek jogainak biztosítása terén elért eredményeinek köszönhette, hogy 1994 és 1998 között az első elnöke volt az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia Elleni Bizottságának
Az emberi jogok nemzetközileg elismert szakértőjeként nem csak saját hazájának, Svédországnak, hanem több nemzetközi szervezet – így az ENSZ, az Európa Tanács, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, valamint az Európai Unió – felkérésére a világ számos országában végzett szakértői munkát.
Az 1980-as évektől különböző egyetemeken volt meghívott oktató.
Egyetemünkre 2003-ban látogatott el először, megismerkedve az egyetem akkori vezetőivel, örömmel vette a felkérést, hogy az induló doktori képzésben működjön közre. Kezdetben a Multidiszciplináris Társadalomtudomány Doktori Iskolában tanított, majd az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájának önállóvá válása után egyes emberi jogi kérdésekről és a polgári jogi ügyekben a mediációról tartott angol nyelvű kurzusokat. 2013-ban a Doktori Iskola által szervezett téli egyetemen tartott gondolatébresztő főelőadást. Frank Orton nem csak doktori kurzusokat vezetett, de megszerette Magyarországot, Győr városát és Egyetemünket, ahová mindig szívesen látogatott el, és tartott előadást doktorandusz hallgatóknak, illetve tudományos konferenciákon.
2014 óta a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara, valamint az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola közös (magyar és angol nyelvű tanulmányokat egyaránt közlő) online periodikájának – Studia Juridica et Politica Jaurinensis – szerkesztőbizottsági tagjaként is tevékenykedik.

Janusz Kacprzky
Szenátusi határozat száma: 107/2014 (VI.30.)  
 
Janusz Kacprzyk professzor a Lengyel Tudományos Akadémia Rendszerkutatási Intézetének, valamint a Krakkói Műszaki Egyetemnek is egyetemi tanára. Az intelligens rendszerek kutatásának világszerte ismert és elismert vezéralakja, aki szinte minden, a témakörben működő fontosabb szakmai iskola munkáját segítette, segíti vendégelőadásaival, a kutatásban való tevékeny részvételével.
A Lengyel Tudományos Akadémia rendes tagja, a Spanyol Királyi Akadémia és a Bolgár Tudományos Akadémia külföldi levelező tagja. Nagytekintélyű nemzetközi tudományos szervezetek örökös tiszteletbeli tagja, valamint több nemzetközi szervezet elnöki, alelnöki, tanácstagi funkcióit látta és látja el ma is. Tudományos folyóiratok szerkesztője és bizottsági tagja, és a Springer Kiadó több szakmai könyvsorozatának főszerkesztője.
Kutatásai az intelligens informatika, irányításelmélet, robotrendszerek, a menedzsment rendszerek és ezen belül különösen a döntéstámogatási módszerek, valamint számos határterület, például a természetes nyelvi szavak segítségével történő számítási rendszerek széles körét fedik le. A Google Scholar Citations listája 15.171 hivatkozását tartja számon, Hirsch indexe pedig a hihetetlenül magas 57! Az ilyen magas idézettség az informatika és kapcsolódó területeken szinte példa nélküli.
Évtizedek óta rendszeresen vesz részt magyarországi tudományos rendezvényeken, a Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Doktori Iskolájának vendégprofesszora volt, a Széchenyi István Egyetemen immár harmadik alkalommal megrendezett Magyar-Lengyel Közös Intelligens Informatikai Szimpózium alapító és állandó társelnöke. Egyetemünket kutatási együttműködéssel, előadások tartásával, publikációs lehetőségek biztosításával és szakmai kiadványok ingyenes küldésével is támogatja.

Kim-Shyan Fam
Szenátusi határozat száma: 44/2012. (V.14.) 

Prof. Heinz Brandl
Szenátusi határozat száma: 200/2011. (IX.19.) 

dr. Hirota Kaoru
Szenátusi határozat száma: 259/2010. (IV.12.) 

dr. Csáki Csaba
Szenátusi határozat száma: 175/2009. (IX.28.)