A 2010. szeptember 8-án meghirdetett Széchenyi Duó alkotói pályázat második fordulójára összesen 9 pályamű érkezett be a 2010. szeptember 30-i határidőig. A beérkezett pályaművek nagyszerű ötleteket tartalmaztak és összhangban álltak a pályázat kiemelt céljával, amely oktatók és hallgatók csapatmunkáját támogatja új szellemi alkotások, innovatív termékek és szolgáltatások létrehozásának céljából.

A 2010. október 14-én a Tudásmenedzsment Központban megtartott bírálati ülésen a bírálóbizottság tagjai az alábbi három pályaművet javasolták díjazásra:

I. helyezett

Pályamű címe: „Gépjárműveken használatos napelemek hatásfokát vizsgáló modell kifejlesztése”

Hallgatók: Pup Dániel, Kövi Tamás, Gonda Gellért, Bodó Gábor
Oktató: Szauter Ferenc
Támogatás a megvalósításhoz: 1.000.000 Ft

Beszámoló:

A célunk az volt, hogy a pályázat segítségével a Széchenyi István Egyetem Közúti és Vasúti Járművek tanszéken folytatott alternatív hajtású járműfejlesztéshez kapcsolódó mérő és modellező eszközt tervezzünk, építsünk és paraméterezzünk.

Létrehoztunk egy deszkamodellt, melynek segítségével a napelemek töltőteljesítményének változását tudjuk vizsgálni a különböző környezeti hatások függvényében.

A megvalósított berendezéssel mérni tudjuk a különböző napelemek hatásfokát, a következő paraméterek függvényében:

• járműsebesség
• napsütés intenzitása
• napelem hordozó felület hőmérséklete

A napelemek gyártója által adott és az általunk kapott mérési eredmények segítségével ki tudjuk fejleszteni azt a hűtési rendszert, amellyel maximálni tudjuk a napelemek leadott teljesítményét.

II. helyezett

Pályamű címe: „Rezonancia-frekvencia elvén működő vízbontó készülék (Bombajó Vízbontó)”

Hallgatók: Nagy Lóránd, Krajcsovics Ákos
Oktató: Dr. Tóth-Nagy Csaba
Támogatás a megvalósításhoz: 800.000 Ft

Beszámoló:

A hagyományos elektrolízissel történő vízbontás hatásfoka 60% körül van. A jelen kísérletsorozat a Széchenyi István Egyetemen a hagyományos elektrolízissel történő vízbontás hatásfokának növelési lehetőségeit vizsgálta. A vizsgált paraméterek: az elektrolitok összetételének, különböző elektróda anyagok, bontási feszültség, bontási áram, az elektródák közötti távolság, és a gerjesztési frekvencia hatása a vízbontás hatásfokára. A kísérletek azt mutatták, hogy a vízbontást legnagyobb mértékben a vízen átfolyó áram nagysága befolyásolja. Ezen felül az is tisztán látszott, hogy a víz nem bomlik 1,6 V feszültség alatt. Ha a feszültség meghaladja ezt a küszöbértéket, a bontási feszültségtől nem függ tovább a termelt gáz mennyisége. Az elektrolitképzők közül a kálium-hidroxid bizonyult a leg megfelelőbbnek.

III. helyezett

Pályamű címe: „Hangzóanyagok - intelligens anyagok felhasználása innovatív hangsugárzó készítéséhez”

Hallgatók: Skripek Péter, Desko Anatolij, Kovács Ákos
Oktató: Dr. Wersényi György
Támogatás a megvalósításhoz: 700.000 Ft

Beszámoló:

A hangtechnikában régóta érdekes fejlesztés a szokványos hangsugárzó rendszerek leváltása szebb, kisebb és kinézetre esztétikusabb eszközökkel. Mindezt úgy elérni, hogy a hangminőség ne legyen rosszabb, elég nehéz. Munkánk során olyan innovatív rezgetési módszert vizsgáltunk, ahol a hanglesugárzás nem közvetlenül történik, hanem mechanikai rezgető segítségével egy másodlagos elem (fa, üveglap) képezi a sugárzó membránt. Lehetőség nyílik bármilyen kész felület megmozgatására, dizájnelemek bevetésére, pontsugárzás helyett felületsugárzással a hangenergia jobb eloszlatására.

Piackutatás után beszereztünk két megfelelő minőségű fa ill. üveglaphoz használható rezgetőt és alkatrészeit, illetve egy megfelelő erősítőt. Munkánk során akusztikai méréseket (átvitel, torzítás, iránykarakterisztika) és rezgésméréseket is végeztünk, hogy megállapíthassuk mely anyagok alkalmasak (azok mérete, tömege, felfüggesztése, befogása) ill. hova érdemes helyezni rajtuk a rezgetőt. Az elkészült MATLAB programok segítségével kiértékeltük néhány prototípus mérési eredményeit, valamint készítettünk egy 60x60 cm-es egyetemi logóval ellátott membránüveget demonstrációs célra.

A rezgésmérések kiértékelése és a COMSOL nevű szimulációs program segítségével a munka folytatásaként modellezés során kívánjuk a méréseket a szimulációval párosítani, és a számítógépes optimalizációt a fenti kérdések további tisztázására bevetni.