A rendezvény első felében történő hallgatói bemutatkozások prezentációkkal történtek, rövid előadásokkal, gyors ritmusban. Ez alatt a vállalkozások képviselői is bemutatkoztak egy-egy mondatban, és jelezték, hogy milyen területű tehetségeket keresnek elsősorban. A kerekasztal-beszélgetések forgó rendszerben zajlottak, így a megadott keretben egy fő két asztal beszélgetésében is részt tudott venni. 

A kerekasztal beszélgetések tanulságait az asztalok házigazdái foglalták össze az adott kérdéskörhöz igazodva:

Mi a tehetség, illetve mi a tehetség mérőszáma? – Barla Ferenc (SZE), Horváth Angyalka (Pannon Takarék Bank)
A tehetségre szükség van, és a munkaerőpiacon értékelik a munkaadók, de meg kell találni a kibontakoztatásához a megfelelő munkakört. Ehhez meg kell állapítani, hogy milyen irányú az adott tehetség, hogy előnyére váljon az egyénnek és a csoportnak egyaránt, ne váljon rombolóvá (pl. az önbizalom egocentrizmussá).

A gyakornoki és duális képzés, mint versenyelőny – Horváthné Borsodi Mónika (Borsodi Műhely Kft.), Szilasi Péter Tamás (Nemak Kft.)
A vállalatnak, a hallgatónak és az egyetemnek egyaránt előnye származhat a duális képzésből. A betanulás ideje lerövidíthető, egybeesik az elméleti ismeretek megszerzése a gyakorlati ismeretek elsajátításával. Lojalistát kell kiépíteni, így tudja megtartani a hallgatót a cég. Egyre kevesebb a hallgatók száma, így egyre értékesebb a kiemelkedően tehetségesek, egyre többet kell tenni a megfelelő munkaerő megszerzésért.

Triális képzés (a verseny beemelése a képzésbe) – Pintér-Péntek Imre (X-meditor Kft.), Dusza András (X-meditor Kft.)
A bemutatkozó prezentációk során minden csapat említette a versenyeket, mert ez motivál és fejleszt, bemutatkozási lehetőséget biztosít. A hallgatók véleményen a triális képzéssel kapcsolatban azonban az, hogy ne kerüljön be az oktatásba és ne legyen kötelező, inkább biztosítson lehetőséget a tantervi követelményeken felül elérhető plusz eredmények megszerzésére. Az egyetem az alaptudást adja meg a hallgatóknak, az eladható „pluszt” tudják a versenyek során megszerezni.

Kell-e a tehetség a cégeknek? Milyen tehetség kell a cégeknek? – Mihalicz Csilla (Inter-Personnel Kft.), Vincze István (WHC)
A cégek fogalmazzák meg, hogy milyen munkatársat keresnek. A vállalkozások megfogalmazásában a tehetségek azok, akik magas teljesítményre képesek, a konkrét jelentés magától a cégtől függ. Nem a szakmai tudás az elsődleges szempont, vannak fontos további elemek, pl. érzelmi intelligencia. Ezek szükségesek ahhoz, hogy a tudás valamilyen teljesítményben megnyilvánuljon.

Kinek mi a siker? – Sáhó László (X-Holding Zrt.), Prohászka Andrea (TUTTI Kft.)
Fontos, hogy a szereplők milyen versenyelőnyöket tudnak megfogalmazni, akár vállalkozóként, akár munkavállalóként. A csapatban történő tevékenység hasznos, elismer egy vezetőt, akinek felelőssége van, ill. a tagoknak egymástól függ a tevékenységük. Mindenkinek magának kell megválaszolnia, hogy számára mi a siker, milyen összefüggés van a siker és a pénz között, és a siker eléréséhez milyen áldozatokat hoz. Érdekes kérdéskör a boldogság és a siker viszonya is.

Kimozdítani a komfortzónából! Mit hozhat ki az emberből az életszituáció megváltozása? – Görcs Annamária (Gimex-Hidraulika Kft.), Kósa Roland (SZE Alumni)
A komfortzónából való kilépés az eszköze annak, hogy valakiről kiderüljön, hogy miben tehetséges. A hallgatók saját életeseményeik alapján elemezték, hogy az adott szituáció milyen felismeréseket és döntéseket váltott ki belőlük.

A résztvevő hallgatók a visszajelzések alapján pozitívan tekintenek vissza a rendezvényre, és eredményesnek tekintik, attól függetlenül, hogy nem minden csapatnak sikerült új partneri, ill. támogatói kapcsolatot kialakítani.